Szerzői tudnivalók
Kérjük szerzőinket, hogy írásaikat az alábbi instrukciók figyelembevételével jutassák el a szerkesztőség címére.
A szöveget Microsoft Word által biztosított formátumban szedjük be. Amennyiben a szövegben speciális karaktereket, betűk találhatók, a szerző ezt külön jelezze.
A szöveghez mellékelt illusztrációkat kérjük önálló fileként (.jpg), 300 dpi felbontással szkennelve, képaláírással és a forrás megjelölésével mellékelni. Mivel a lap nem közöl színes ábrákat, ezért grafikonoknál és más ábráknál mellőzük a színes jelek használatát. Ehelyett használhatjuk a szürke árnyalatait és/vagy grafikus jeleket.
A szerző alkalmazza a kívánt kiemeléseket: tulajdonneveknél puszta kiemelés (Kossuth Lajosról, Szilágyi Mihállyal), közneveknél a toldalékkal együtt való kiemelés a kívánatos.
Tanulmány esetében kérjük, hogy a szerző mellékeljen angol nyelvű absztraktot és 3-5 kulcsszót. A szerző neve mellett kérjük feltüntetni beosztását, munkahelyét, tudományos fokozatát és e-mail címét.
Pl. Kiss Gábor Ferenc PhD, történész, adjunktus (SZTE JGYPK) kissgf@jgypk.u-szeged.hu
A folyóirat kétféle jegyzetelési formát támogat (1. sorszámozott lábjegyzet, illetve 2. szövegközi hivatkozás).
1. Sorszámozott lábjegyzet.
A szerző emelje felső indexbe a jegyzetszámokat. Ügyeljünk arra, hogy az tapadjon a vonatkozó szóra1 és követi a tagmondatot,2 illetve a mondatot záró írásjelet.3 (Zárójeleket4) viszont – sőt a gondolatjeleket is5 – mindig előzze meg a jegyzetszám.
Szakirodalmi hivatkozásnál a szerzők nevével és a megjelenés évszámával hivatkozunk, illetve elfogadott a címből eredő közismert rövidítések használata is.
1 Köpeczi 1988.
ill.
Grandes chroniques de France rövidítés: GCF.
1 GCF.
Két vagy három szerző esetén:
1 Fekete – Fehér 1998.
vagy
1 Fekete – Fehér – Barna 1998.
Háromnál több név esetén: 1 Fekete et.al. 1998.
A szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozás megjelöli az oldalszámot
1 Fehér 1998. 32.
vagy oldalhatárokat
1 Fehér 1998. 32–36.
Ha egy szerzőnek azonos évben publikált több írására hivatkozunk, azokat az egyes évszámok után írt betűkkel különböztetjük meg
1 Nagy 1988a.
Egy lábjegyzeten belül egy szerző különböző munkáira hivatkozva a nevet csak egyszer írjuk, utána következnek az évszámok, egymástól vesszővel elválasztva
1 Bloom 1955, 1956a. 32., 1956b. 32–36.
Egy lábjegyzeten belül több szerző munkáira hivatkozva az egyes tételeket pontos vessző (;) választja el
1 Fekete 1988; Fehér 1989. 32.; Szürke – Barna 1990. 32–36.
2. Szövegközi hivatkozások
A lábjegyzetbe a szöveghez fűzött megjegyzések kerülnek. Egy-egy lábjegyzet lehetőleg ne legyen hosszabb, mint öt-tíz gépelt sor. A közlendőket általában célszerű a szövegbe belefogalmazni és mérsékelni a lábjegyzetek számát és hosszát. Elsősorban az kerüljön lábjegyzetbe, aminek az olvasása megtörné a főszöveg folyamatosságát. A szakirodalmi utalásokat, hivatkozásokat a főszövegben utalunk. A publikált szövegekre az irodalomban kell hivatkozni. A szövegben a hivatkozás a szerző(k) nevével és a megjelenés évszámával történik. A szerző(k) neve lehet része a mondatnak
… amint White (1998) tanulmányában közölt eredmények …
vagy szerepelhet zárójelben
… a két változó közötti szoros összefüggés már korábban felmerült (White 1998), ezért ….
Két vagy három szerző esetén: (Fekete – Fehér 1998) vagy (Fekete – Fehér – Barna 1998). Háromnál több név esetén: (Fekete et.al. 1998).
A szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozás megjelöli az oldalszámot (Fehér 1998. 32.) vagy oldalhatárokat (Fehér 1998. 32–36.).
Ha egy szerzőnek azonos évben publikált több írására hivatkozunk, azokat az egyes évszámok után írt betűkkel különböztetjük meg (Nagy 1988a).
Egy zárójelen belül egy szerző különböző munkáira hivatkozva a nevet csak egyszer írjuk, utána következnek az évszámok, egymástól vesszővel elválasztva (Bloom 1955, 1956a. 32., 1956b. 32-36.).
Egy zárójelen belül több szerző munkáira hivatkozva az egyes tételeket pontos vessző (;) választja el (Fekete 1988; Fehér 1989. 32.; Szürke – Barna 1990. 32–36.).
Az irodalomjegyzék formai követelményei
Egyszerzős mű:
Szerző (Megjelenés éve): Cím. Alcím. Megjelenés helye, Kiadó.
Példa:
Lázár Katalin (1997): Népi játékok. Budapest, Planétás Kiadó.
Többszerzős mű:
Szerző – Szerző (Megjelenés éve): Cím. Alcím. Megjelenés helye, Kiadó.
Németh András – Boreczky Ágnes (1997): Nevelés, gyermek, iskola. A gyermekkor változó színterei. Budapest, 1997, Eötvös József Könyvkiadó.
Folyóiratcikk:
Szerző (Megjelenés éve): Cím. Alcím. Folyóirat címe Évfolyam. Szám. Oldaltól–oldalig.
Juhász Ágnes (2009): A raguzai mindennapok egy kézműves szakma tükrében: cipőkészítők a XIII. század végén–XIV. század elején. Belvedere Meridionale. 20. évf. 1–2. sz. 64–72.
Könyvfejezet, gyűjteményes kötet tanulmánya
Szerző (Megjelenés éve): Cím. Alcím. In Gyűjteményes kötet szerző: Gyüjteményes kötet cím. Megjelenés helye, Kiadó. Oldaltól–oldalig.
Köpeczi Béla (1988): Kitekintés: Erdély útja 1918 után. In Köpeczi Béla (szerk.): Erdély története. III. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1733–1778.
Internetes hivatkozás: Szerző (Megjelenés éve): Cím. Alcím. Webcím. Hozzáférés dátuma.
Lippai Péter (2004): A küldetésorientált vezetés történelmi tapasztalatai. Hadtudomány 2004. 2. sz. http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2004/2/2004-2-8.html. Hozzáférés: 2009.07.02. 18:12.
A felhasznált irodalom jegyzékében a bibliográfiai tételeket a szerző(k) vagy szerkesztő(k) vezetéknevének betűrendje szerint soroljuk be. Ha egy szerző több művel szerepel, akkor azok sorrendjét megjelenés éve határozza meg. Kiadási helyet ne rövidítsük!
Párbeszédes szövegnél a különböző alanyok szövegeit (pl. kérdés – felelet) új sorral válasszuk el, s az egyes szövegek gondolatjellel kezdjük. A szövegrészek elején félkövér kiemeléssel és az első említés után kiemeléssel különböztessük meg kommunikáció résztvevőit: Belvedere Meridionale, később B.M. vagy Bíró Zoltán, később B. Z.